Krisháber Béla a  Bács megyei Kula községben született 1867. július 10-én. 1886-ban párhuzamosan kezdett járni a Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsész szakára és a rabbi képzőbe. 1890-ben bölcsészdoktorrá, 1893-ban rabbivá avatták. 1895 áprilisában Kula, Új-Verbász, Keresztúr, Cservenka, Torzsa egyesült hitközség rabbijává választották. 1898 augusztusában vette el a pesti hitközségi leányiskola igazgatója, Halász Náthán Lujza nevű lányát a Dohány utcai zsinagógában.

Dr. Krisháber előmenetelét az is elősegítette,  hogy megüresedett a soroksári anyakönyvi kerület rabbi állása és 1899 novemberében őt választották meg. Székhelyét 1903 júniusának elején Erzsébetfalvára helyezték át. Az 1910-es években megpróbálta megerősíteni a hitoktatás személyi feltételeit. Volt, ahol szakképzett és gondos személyzetet sikerült biztosítani, de ahol erre nem volt mód, oda a körzet székhelyéről küldtek ki alkalmas személyzetet. A főrabbi is évekig oktatott személyesen  többek között  Csepelen és Dunaharasztin is.

Az 1930-as évek elején legkisebb gyermeke kitért és vegyes házasságot kötött. Dr. Krisháber Béla szabályos gyászt ült, s a továbbiakban minden kapcsolatot megszakított vele. Akkor sem enyhült meg, amikor 1935-ben a frigyből unokája született, akit a zsidó vallásba vezettek be. 1942-ben munkaszolgálatos fia Oroszországban halt meg.

A Zsidó Tanács tagjaként neki kellett kijelölnie a halálba menők névsorát. (Győri Aladár építész belebolondult a kegyetlen feladatba). Nem tudjuk,  hogy ő és felesége Monorig együtt volt-e az elhurcolt zsidókkal. 17 zsidót felsőbb parancsra visszaszállítottak Budapestre, de az máig nem derült ki, hogy köztük volt-e a rabbi, vagy közvetlenül jutott a Kasztner vonatra várakozók Colombus utcai táborába. Itt és később, a bergen-belseni lágerben Talmud Tóra iskolát működtetett. Csak 1944 végén jutott el Svájcba.

1945-ben a túlélők hazaérkeztek Pestszenterzsébetre. Dr. Krisháber Bélának meg kellett birkóznia azzal, hogy idősebb lánya egész családja meghalt. Amikor elvesztette hitközségét és feleségét, teljesen magába fordult. 1955. június 20-án hunyt el, valószínűleg saját kérésére a pesterzsébeti zsidó temetőben temették el.