Stolcz Zsigmond 1892-ben született Rimaszombaton. 1913-ban kezdte karrierjét rendőrségi írnokként. Az első világháború alatt a fronton harcolt, 1918-ban hadnagyi rangban szerelt le.  A jogi doktorátus megszerzése után gyorsan emelkedett a rendőrségi ranglétrán.  1921-ben a VIII. kerületi rendőrkapitányság vezetője, 1936-ban rendőrségi tanácsos, 1943-ban pedig rendőrségi főtanácsos lett.  1944-ben nevezték ki pestszenterzsébeti rendőrkapitánynak. Kármán Katalint 1923-ban vette feleségül, egy lányuk született.

Stolcz Zsigmond több zsidót kimentett a pestszenterzsébeti gettóból. Őket több dezertőrrel együtt a saját, XI. kerületi Schweidel utca 41-43. szám alatti lakásának pincéjében rejtegette és élelmezte feleségével együtt. Köztük volt Kármán Katalin egyik rokona, Dr. Benedek István orvos és felesége, Szerző Krisztina nővér, utóbbi testvére, Szerző Károly és a felesége Nikelszburger Ilona. Lányuk, Anna a bujkálás alatt, 1945 februárjában született meg.A megmentettek között volt még Dr. Dezső Balázs orvos, Törzs Kálmánné – Benedek István nagynénje - Weiler Ottóné angoltanár az unokahúgával,Holló Klárival, Dr. Pollner Görgy orvos feleségével, Steinhardt Klárával és Binét Ágnes pszichológus. Néhány napig a pincében bújtatták a híres pszichológust, Szondi Lipótot és Egger Lolát is. Szondi a Kasztner -vonattal kijutott az országból és Svájcba ment.  Hamis papírokkal Egger egy belga diplomata házaspár bejárónője lett és velük együtt sikerült elhagynia az országot.  Parisandban telepedett le és levelezés útján később is tartotta a kapcsolatot Stolczékkal. Szálasi hatalomátvétele után Stolcz Zsigmond nyugdíjba vonult, csak a háború után kezdett újra dolgozni, azonban 1946-ban ismét nyugdíjas lett.  Mivel magas rangú rendőrtiszt volt, 1951-ben megvonták nyugdíját és kitelepítették Kunszentmártonba, ahol munkásként dolgozott a helyi téglagyárban. 1953-ban rehabilitálták.

Stolcz Vilmost és Kármán Katalint a Yad Vashem 2003. május 5-én a Világ Igazai közé fogadta.