7. Gráner Ábrahám lakóháza
Soroksári út 2. (Helsinki út 2.)

Gráner Ábrahám pálinkafőző 1856-ban telepedett le Gubacspusztán, háza az első lakóház volt. Az erzsébetfalvai zsidó hitközség megalakulásának évében, 1876-ban jegyeztette be szeszkereskedését, amelynek főtelepe Budapesten volt. Tevékenyen részt vett a település életében, ezt bizonyítja, hogy 1882-ben az első községháza és az erzsébetfalvai tűzoltó testület javára is adakozott.

Fia, Gráner Sándor lett a hitközség első elnöke, aki részt vett a település területének apróbb részekre történő parcellázásában. Mi több, 1895-ben egyik vezetője volt annak a küldöttségnek, amely a belügyminiszternél kérelmet nyújtott be Erzsébetfalva önállósítása érdekében.

Hosszú évtizedekig kimagasló eredményeket ért el a gazdasági életben is. 1890-ben jegyezték be a Gráner Sándor Főtelepet, tulajdonosa bor, sör – és pálinkakereskedő, valamint iparüzlettulajdonos volt.

Ugyanebben az évben  többekkel együtt rész vett az Erzsébetfalvai Takarékpénztár Részvénytársaság megalapításában. Az 1910-ben létrejött Soroksári Első Mészhomok – Téglagyár Rt. -ben igazgatósági tag, a szintén ekkor bejegyzett Budapestvidéki parczellázó rt. -ban ügyvezető-igazgató lett. Egy évvel később a Kispesti bank és takarékpénztár rt. vezetőségében kapott helyet. Az 1918-ban megalakult Budapestkörnyéki Kereskedők Bevásárlási Részvénytársaság főtelepe Erzsébetfalván működött, az igazgatósági tagok között Gráner Sándort is ott találjuk.

1921-ben az Erzsébetfalva és Környéke Lapkiadó Részvénytársaságot hozta létre több társával.

1923-ban a Magyar Amerikai Bank Részvénytársaság magyar igazgatóságának tagjai közé választották.

Első felesége, Braun Berta 4 év házasság után 1894 júniusában hunyt el mindössze 24 évesen. Egy évvel később Gráner eljegyezte Blau Szidóniát, akivel haláláig élt. Gráner Sándor 1925 júliusában, életének 63. évében hunyt el, vagyonát ekkor több milliárd koronára becsülték. Végrendeletében a tököli határban Pesterzsébetre hagyott egy 80 holdas földbirtokot, amelyet tüdőszanatórium létesítésére szánt.

Mivel azonban az özvegy, Blau Szidónia nem ismerte el a testamentumot, 1927-ben pereskedés indult.