Az erzsébetfalvai zsidó hitközség egyik legfontosabb célja már akezdetektől fogva egy saját zsinagóga felépítése volt. 1900 tavaszán a négy felekezet - római katolikus, református, evangélikus, izraelita - összeállt és egy memorandumban templomépítési sorsjegyek kibocsátására kért engedélyt. A sorsjegyek legnagyobb részét még a kérvény beadása előtt előjegyezték.

A hitközség 70 ezer koronás költségvetési tervvel megbízta a tervezéssel Kempler Vilmos budapesti műépítészt.A Batthyány utcai zsinagógát a Scholz testvérek építették fel, a bádogos díszmunkákat Diamanstein Márton helyi bádogos készítette el. 1900. május 22-én tették le a zsinagóga alapkövét, amelybe Gráner Sándor, a hitközség elnöke korabeli pénzérméket, a templomalaphoz hozzájárult hitközségi tagok névsorát, emléktárgyakat és az Erzsébetfalvai Közlöny két példányát helyezte el.

1901. február 17-én avatták fel a zsinagógát. Az ünnepély a Gráner testvérek udvarában lévő régi imaházban vette kezdetét. Dr. Krisháber Béla rabbi elbúcsúzott az addig használt helytől, majd a hitközség elöljárói hüpe (baldachin) alatt a Tórákat az új templomhoz vitték. Itt Gráner Rezső építőbizottsági tag a kulcsokat átadta Bartos Dezső hitközségi titkárnak. A zsinagógában dr. Krisháber elmondta ünnepi beszédét. Az avatással végleg eldőlt, hogy a járás zsidóságának centruma Erzsébetfalvára került. A zsinagóga melletti rabbilakásban működött az Izraelita Jótékonysági Nőegylet, amelyet 1910-ben alapított Gráner Sándorné és dr. Krisháber Béláné.

A szervezet nagy összegeket fordított szociális és filantropikus célokra. 

A II. világháború után a kevés visszatérő egy romos zsinagógát talált. Ugyan 1948. augusztus 22-én újjáavatták, a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) az 1960-as években eladta. Egy ideig a Képcsarnok raktára volt, majd keretezőműhelyként üzemelt. Jelenleg egy edzőterem kapott benne helyet. A hitközség 2003-ban egy emléktáblát helyezett el az egykori zsinagóga falára.