1944. április 16 – án kezdődött el a vidéki zsidóság gettóba gyűjtése, május 15-től pedig megindultak a deportálások. A Pest – Pilis – Solt – Kiskun vármegyére vonatkozó, 7409/1944. Kig.sz., rendelet május 12-én jelent meg. Dr. Rézler Gábor, Pestszenterzsébet polgármestere május 21-én határozott a gettó kijelöléséről, s a beköltözés határidejét  május 31-ében állapította meg. Nem beszélhetünk egy összefüggő területről, ugyanis  a bombázásokban leginkább megsérült épületeket választották ki; összesen  7 házcsoport jött így létre.

A DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság)  jegyzőkönyvek alapján kibontakozik a pestszenterzsébeti zsidók gettósításának és deportálásnak története. Május végén kellett beköltözniük a kijelölt házakba, amelyet kívülről a rendőrség őrzött. A zsidók viszonylag szabadon járhattak, este 6-ig viszont haza kellett érniük. Június 29-én azonban a csendőrök váratlanul kordont vontak a gettó köré, többé senki nem mehetett se be, se ki.  Házkutatást is tartottak és elvittek mindent, amit lehetett: ruhát, ékszert, élelmet… Július 1-jén a vasútállomásra hajtották az embereket és tehervagonban Monorra vitték őket. Itt a téglagyár udvarán, a szabad ég alatt kellett tartózkodniuk körülbelül egy hétig. Horthy hiába állíttatta le 6-án a deportálásokat, az erzsébeti zsidókat éppen ekkor, július 6. és 8. között vitték el. A vonatok Kassán is áthaladtak, ahol a vasúti parancsnok pontosan feljegyezte az adatokat. Ennek alapján Monorról július 7-én egy (3549 személlyel),  9-én két (3549 és 3065 személlyel) szerelvény ment át. 80-85 embert zsúfoltak össze egy vagonban, egyes túlélők szerint sem vizet, sem élelmet, sem WC vödröt nem kaptak. A napokig tartó út végére többen megőrültek. Így érkeztek meg a pestszenterzsébeti zsidók Auschwitzba…

Nem tudjuk, összesen hány erzsébeti zsidó halt meg a koncentrációs táborokban és a munkaszolgálatban (utóbbiak névsorát Weszler Klára segítségével sikerült felkutatni). A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) listáján 1248 személy szerepel. Ez a névsor egészen biztosan nem teljes és talán soha nem lesz az. A Haladás 1946-os cikke szerint Pestszenterzsébet 4250 fős zsidó közösségéből 698-an maradtak…